2009. szeptember 19.
Evezünk az első "Szülőpara" hajóban, ergo a mai napunk a féltés, aggódás, lázmérés jegyében telt el.
Sanya toporog, 5 percenként a "mi lesz" kérdést kántálva én végzem az "anyafeladatot", nem mutatván aggódásomat ápolom a kicsikét.
Este 7-kor már 38.2 volt a láza, séta/fürdés kimaradt, hamarabb is etettem meg, telenyomtam szegénykémet egy vödör teával és adtam neki gyógyszert.
Kopp-kopp..úgy tűnik, hogy mára hatott, az imént néztem a homlokát: gyöngyözött és már nem meleg.
Remélem, hogy jó éjszakánk lesz, nembeszélve a holnapról, ha akkor is lázas lesz, akkor megyünk az ügyeletre.
Sanya toporog, 5 percenként a "mi lesz" kérdést kántálva én végzem az "anyafeladatot", nem mutatván aggódásomat ápolom a kicsikét.
Este 7-kor már 38.2 volt a láza, séta/fürdés kimaradt, hamarabb is etettem meg, telenyomtam szegénykémet egy vödör teával és adtam neki gyógyszert.
Kopp-kopp..úgy tűnik, hogy mára hatott, az imént néztem a homlokát: gyöngyözött és már nem meleg.
Remélem, hogy jó éjszakánk lesz, nembeszélve a holnapról, ha akkor is lázas lesz, akkor megyünk az ügyeletre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése