2010. április 27.

Anyu  hazament hétfőn, jó volt, hogy legalább egy hétig itt tudott velünk lenni.
Kicsit fellélegeztem az utóbbi hónapok zavarossága után, nem is volt más dolga, csak unokázni, minden mást én csináltam.
Hiányzik, na....végtére csak az anyám...
Kobakot is megtanította köszönni, azóta a gyerek mindenkinek "sziát" köszön az utcán jó hangosan.
Nem tudom, hogy joggal vagyok-e elfogult, de véleményem szerint ez nem mindennapi egy 1 éves gyerektől!

Azóta visszaállt minden a régi kerékvágásba, bár még apus nincs rendben, de bizakodunk