Zombi vagyok mostanság...nem úgy, mint gyerekecske-gombocska, aki olyan aktívan éli mindennapjait, hogy néha nem győzöm követni.
Amíg én agyalok, ő sikít...amíg én takarítok, ő kacag, amíg én főzök, ő tv-t néz, amíg telefonálok, ő is, csak a távirányítóval.
Mindent figyel/lehet kém lesz?!?!?!/
Éjjel már nem igényli az evést, 4 napja végigalussza az éjszakát.
Tegnapelőtt a'la natúr, minden előzetes kóstoltatás nélkül leküldtem a kis szervezetébe 3 dl sóskát! ÉS MEGETTE!!!Nagy hümmögések közepette/merthogy minden egyes falathoz nyom egy hümmögést-gondolom, mert ízlik neki a kaja/eszik.
IMÁDOM!!
Olyan jó, hogy nem válogatós, sok anyukától hallottam, hogy a gyerek csak azért nem eszik ilyet, mert az zöld?!?!?!?%*/'=)
Azelőtt meg kinézte a számból a szamócajoghurtot, így adtam neki 4 kanállal-az is hümmögésekkel társított móka volt:)
Szóval jó vele, pláne most, hogy már teljesen egyedül vagyunk itthon, így megaegymásra vagyunk utalva.
Már tanítom beszélni is:DD Mondom neki, hogy BA-BA, meg MA-MA, de sajnos még nem jártam eredménnyel:)DDDDDDD
Nem adom azért fel, lehet első szava az lesz majd, hogy geotermikus gradiens:)
Türelem-türelem, rózsát terem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése