Húúúú, elég beszarós éjjelünk volt, olyan vihar van nálunk már késő este óta, hogy elképzelni nem lehet. Bár féltem, de hajnalban kénytelen voltam kimenni, mert az összes virágomat szétzúzta a szél, a cilóim is összekuporogva bújtak egymás mellett a kis dobozlakásukban.
A kisgyerekem meg...:)))hát édes volt, a takarót felhúzta egészen a szeméig, csak az látszott ki, és semmi más nem látszott a sötétben, csak hogy valaki nagyon pislog:D
Pillanatnyilag így néz ki az ablak:
Egyébiránt kisfióka is megérezhette, sőt, meg is érezte ezt az időt, mert tegnap naggggyon nem bírtam vele. Na, volt multinyávogás, sikongás, ebéd elutasítása/pedig jó vót/, úgyhogy néha-néha kicsit magára hagytam a kis szobácskájában, hogy gondolkodjon már el magán:)
Sétálni sem voltunk, lestrapáltam a lábam délelőtt, úgyhogy ez inkább lustaságomnak köszönhetően alakult így.
Rájöttem, ilyenkor is nyűgös. Megvan a kis napirendje/VÉGRE!/és nem igazán lehet eltérni ettől.
A seneke csupa piros, kenem már minden szirszarral, de egyre csúnyább. Egy huzattal már a ránctalanító is a kezembe akadt, de azért azt mégse kellene...:)
Fog még mindig a fasorba-se, úgyhogy nemtom, hogy mi van.
És a legújabb:
ha nem vagyunk mellette, magában énekel....
Jackson benne bújt meg...reménykedünk:)
Na, és ilyen volt a tegnapi hangulata:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése